A lúdtalpról (bokasüllyedésről) szóló cikkekben állandóan emlegetik a "harántemelést". Ám legtöbbször nem mutatják meg, mi az a harántemelés? Az olvasók többsége ilyenkor a talpbetét közepe táján, a belső oldalon levő nagy, félgömb- (vagy inkább negyed citrom?) szerű domborulatra gondol. És lúdtalpnál valóban ez az érdekes! Ám jó tudnunk, hogy ezt tévesen nevezik "harántemelésnek". Ez ugyanis orvosilag nem más, mint a láb hosszanti boltozatát alátámasztó hosszanti emelés.  Szóval tisztázzuk, mi micsoda?

A lábnak 2 boltozata van, ahol a csontok egészséges (nem csecsemő) lábon ívet alkotnak:

• egy haránt (=keresztirányú) boltozat, és
• egy hosszanti boltozat.

Az ívek szerepe - az építészetben alkalmazott boltívekhez hasonlóan - hogy a felülről egy pontban ránehezedő nagy súlyt (testsúly > lábszár) széles felületre szétoszlassa. Zseniális szerkezet!

A harántboltozat előrébb van, és keresztirányú a lábra (lásd ábra). De a lábnak ezt a "valódi" harántboltozatát a lúdtalppal kapcsolatban felejtsük is el gyorsan, mert a lúdtalpban ennek gyakorlatilag nincs szerepe. E "valódi" harántboltozat lesüllyedése más betegségeket okoz (kalapácsujjak, egymásra forduló ujjak, bütyök, stb.), melyek inkább idősebb korban jelentkeznek. Ha lúdtalpnál "harántemelésről" beszélnek, legtöbbször nem erre, hanem a hosszanti boltozatra  gondolnak.

A "valódi" harántemelés: A kalapácsujjak, bütyök stb. esetén, - ahol ez a lábujjak tövénél levő kereszirányú boltozat lelapul - szoktak (valódi) harántemelést alkalmazni a cipők talpbetéténél. A gyakorlatban ez nem más, mint a lábujjak töve tájától induló, a talpbetét középvonalában húzódó hosszúkás dombocska. Ez sokkal kisebb, mint a lúdtalpbetétek belső oldalán található jól ismert nagyobb féldomborulat. Ha nem nézzük tudatosan, lehet, hogy észre sem vesszük. A harántemelő dombocskát külön is alkalmazzák, vagy, akinek bokasülyedése is van, annak a talpbetétjén mindkétféle emelő domborulat megtalálható.
 

Hosszanti boltozat (lúdtalpnál ez süllyed le!)
A lúdtalp a hosszanti boltozat lesüllyedésének betegsége. Ennek megfelelően a lúdtalp kezelésében a hosszanti boltozat emelésének van jelentősége, a lúdtalppal kapcsolatban tehát mindig erre a belső, nagy, hosszanti ívre gondoljunk, a cipők esetében pedig a talpbetét belső oldalán levő nagy, félgömbszerű domborulatra. 

Fontos! Gyakorlatban a lúdtalppal foglalkozó cikkek gyakran "harántemelésnek" nevezik ezt a hosszanti emelést. 

Green doktor javaslat:

80%-ban gondolkodás nélkül gondoljunk ilyenkor is a hosszanti emelésre. A fennmaradó 20%-ban esetleg gondolkodjunk. Próbáljuk a szövegből kisütni, vajon ott melyik domborulatra gondoltak? :)

A lúdtalpgyíkon nem térünk el az elterjedt köznapi szóhasználati gyakorlattól, és mi is harántemelésként emlegetjük, de mindig a hosszanti domborulatra gondolunk.

A szupináló sarok elve is a képen látható: Döntsd egyszerűen kifelé a cipőt, és a boka így kevésbé dől befelé. A szupinálás és a lesüllyedt belső ív (hosszanti boltozat) alátámasztása talpbetét-domborulattal tehát két külön dolog. Amit persze alkalmazhatnak együtt is egy gyógycipőben. A szupinálást ma egyöntetűen minden ortopédorvos helyesli, a belső alátámasztásról (=hosszanti boltozat emelő betét) megoszlanak a vélemények (Cikk itt!).

Green doktor: A "harántemelés vs. hosszanti emelés" szókavarástan - For fans! Valójában anatómiailag a hosszanti boltozat sem tisztán csak hosszanti boltozatot tartalmaz, hanem egy kb. negyed harántboltozatot is. A lábunknak ez a része (nagyjából) olyan mint egy félkupola. (Ha összetesszük a két lábunkat, megvan az egész kupola.) Ez pedig keresztirányban is domborodik, kb. egy negyedívet. Gondolom, így szavakkal leírva senki sem érti. Nézd meg a saját talpadat!

Ez lehet a magyarázata, hogy - szerintem jogosan - "harántsüllyedésnek" érzik az emberek a lúdtalpat és "harántemelésnek" ennek az alátámasztását.